Továbbra is változó vastagságú a jég a Balatonon és a Velencei-tavon, - ahol péntek délelőtt még nem volt egyetlen sportolásra alkalmas partszakasz sem; azonban a hétvégén több településen is tervezik jégpálya kijelölését - jelentette az MTI tudósítója.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-vel pénteken közölte, a sportolásra alkalmas jégvastagság minimálisan 10-12 centiméter, a péntek reggeli mérések szerint azonban még csak 4,5-9 centiméter között váltakozik a jég vastagsága a Balatonon és a Velencei-tavon.
Az elmúlt napok hideg időjárásának köszönhetően mind a Balaton, mind a Velencei-tó vizén megindult a jegesedés, és mindkét tavon folyamatosan változik a jég vastagsága az időjárás függvényében.
A vízügy felhívja a sportolni vágyók figyelmét, hogy az egyes partszakaszokon és a nyílt vízfelületen is eltérő lehet a jég vastagsága, ezért kérik, hogy csak a sportolásra kijelölt területeken menjen mindenki a jégre.
A péntek reggeli, a parttól 4-10 méterre történő mérések során Siófoknál 6 centiméteres, Keszthelynél is 6 centiméteres, Balatonakalinál 4,5 centiméteres, és a Velencei-tavon Agárdnál 9 centiméteres jégvastagságot mértek a vízügy szakemberei.

Forrás (balaton.vehir.hu)

Jókor jön a jegesedés a balatoni nádaratáshoz

A jövő hét elejétől várhatóan már a munkagépeket is elbírja majd a jégpáncél, ami lehetővé teszi, hogy határidőre végezzenek a szerződéssel lekötött 80 hektárnyi nádas teljes betakarításával - tájékoztatta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője az MTI-t.

A szokatlanul enyhe januárban még tartani lehetett attól, hogy a leszerződött mennyiségnek csak egy részét tudja learatni az a három vállalkozás, amely pályázati úton 80 hektárnyi terület betakarításához nyert lehetőséget. A szárazföldről is elvégezhető munka-szakasszal eddig a kijelölt területeknek mintegy negyedét tudták learatni.

A vállalkozók által leszerződött terület mellett, mintegy 20 hektáron egyedi kérelmek alapján civil szervezetek, önkormányzatok, egyesületek arathatnak, akik közül már akadt, aki kérelmezte az engedélyének február végéig történő meghosszabbítását, tekintettel az utolsó pillanatban jött jegesedésre.
Pécseli Péter tájékoztatása szerint a Balaton képződött jég vastagsága átlagosan 7-8 centiméter, ami ebben a hidegben naponta minimum egy centimétert hízik. Tíz centiméter vastagság elérése után lesz alkalmas a nádvágó munkagépek megtartására.

A Balaton nádas-állománya 1200 hektárra tehető, amelynek felét védelmi zár alá helyezte az illetékes nemzeti park. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni "vetésforgóban", hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát minimum 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból, amire az MTI korábbi híradásai szerint pár éve még elegendő összeg, 10-12 millió forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, de az elmúlt két évben a kirendeltség már csak a saját forrásaiból, részben az előző évi haszonnád aratásából származó bevételekből gazdálkodhatott. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók fizetnek, míg a rosszminőségű levágásáért a kirendeltségnek kell fizetnie.)

Tavaly hiába volt hetekig alkalmas a Balaton jégborítása a nádaratásra, csak részben tudtak élni vele. Egyfelől, mert a vízügyi kirendeltség csak 3,5 millió forintnyi forrást tudott biztosítani a vízminőség-védelmi aratásra, másfelől az importnád annyira leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát, hogy nem bizonyult elég vonzó üzletnek a haszonnád-aratás. Így is közel 100 hektárnyi területen vágták le a nádat, amelyhez hasonlóra lehet idén is számítani.
A kirendeltség-vezető MTI-nek adott korábbi nyilatkozta szerint az, hogy már a harmadik éve nem éri el a learatott nád területe az ideális mennyiséget, nem okoz vízminőségi, természetvédelmi, vagy ökológiai problémát, de a nád kevesebb helyen tud majd megújulni, és több lesz az avas, elöregedett, besűrűsödött nádas a Balatonon.

Forrás (balaton.vehir.hu)